HARMADIK RÉSZ: UUB ÉS BUU KÖVETKEZIK!

12. Fejezet

Fordította: Saiya-jin Powaaa; Lektorálta: HomolaGábor

Mikor Gohan látta, hogy Videl egyedül unatkozik ezen a padon, csak ő járt a fejében. Nem rajongott a tényért, hogy visszatartotta feleségét egy kis szórakozástól, még ha közel is volt. Részben azért, mert rövidre kellett fognia a tanácskozást Trunks-szal és C16-tal. De mégis, még annyi kérdeznivalója volt! Viszont ez csak kis szünet volt, Gohan megígérte, hogy később visszatér Pan-nal.

Gohan elérte az alacsony falat, ami elválasztotta őt Videl-től, és észrevette, hogy le sem vette róla a szemét, mióta elhagyta a 12-es Univerzum helyét. Nehézség nélkül átugrott a falon, és csatlakozott feleségéhez, melléült, majd karjával átölelte őt hátulról.

– Láttam egy régi barátot. Trunks-ot a jövőből. Tudod, Cell ellen...

– Várj... mi? Miről beszélsz?? – vágott közbe Videl. – Egy órája beszéltünk vele...

– Ha?

– Öhöm, – a másik Gohan, Videl mellett ülőtől balra álló, köhögést imitált, hogy észrevegyék őt.

– Vááááá!! Rossz helyen vagyok! – kiáltott fel hirtelen Gohan, majd felpattanva, elpirulva és zavartan. Azonnal bocsánatot kért képmásától.

– Igazán sajnálom!

– Nem tesz semmit... asszem – nevetett Gohan. – Hogyan is tudná hibáztatni saját magát?

A 16-os Univerzum béli Videl két tökéletesen megegyező Gohan-nal találta magát szembe. Elpirult, és ő is összezavarodott. Emellett Videl úgy gondolta, hogy egy erőtlen hangot hall.

– Hé Gohan, te meg mit keresel itt?

Videl a 18-as Univerzumból feléjük közeledett. Ami még rosszabb, hogy a 17-es Univerzum helyén keresztül tette mindezt. Egyedül, szemrebbenés nélkül, csendben ment el Cell előtt, aki követte a szemével mozdulatait.

– Szia, Anyu!

Pan megjelent anyja mögött a 18-as Univerzumbeli Pan-nal (ő másik irányból tűnt fel). Szerencsére a két lány különböző ruhát viselt, nem úgy, mint a két Gohan és Videl

– Hello, Pan, – mondta Videl a padon ülve.

A 18-as Univerum Pan-ja beszélni akart a másik univerzumbeli anyjával, de azonnal észrevette, hogy alteregója sietve, mosolyogva közeledik.

Habár különbözően voltak felöltözve, a két Pan egyből megismerte egymást és játékosan közeledtek egymáshoz. A 16-os Univerzum béli, aki vászonnadrágot, és két, hosszú ujjú pólót viselt, megragadta 18-as megfelelőjét, és nevetve üdvözölték egymást.

– Ez olyan furcsa! – mondta a két lány egyszerre.

– Soha nem gondoltam volna, hogy valaha is találkozom magammal itt! – örvendezett az egyik a két fiatal közül.

– Én se! – válaszolta a másik. – Ez szuvenír-fotót érdemel!

– Igen! Én is erre gondoltam! Szerencsére elhoztam a fényképezőgépem!

– Én is! Megyek is érte, – mondta a 18-asbeli.

– Ne, gyere velem, – válaszolta a 16-os Univerzum Pan-ja. – Az enyémet hozzuk, sokkal közelebb van.

Pan megragadta hasonmását, és magával vitte a 16-os Univerzum hálórészlegébe.

Alteregója azonnal reagált.

– Ó, rendes esetben nekem nem szabadna idejönnöm. De...

– Nem hinném, hogy bármi baj lenne belőle. – állapították meg egyszerre.

Ismét felnevettek, és folytatták útjukat le.

– Várj, shh... – a pólós Pan hirtelen suttogásba ment át. – Nagyapa még alszik... Próbáljuk meg ne felébreszteni.

– Nagyapa is jött? – kérdezte a 18-as Univerzum Goku-jának tanítványa, úgy vélve, hogy Mr. Satan-ról beszélt.

– Természetesen. Semmi pénzért nem hagyta volna ki! Várj, ez itt a szobám. Mindjárt jövök, oké?

A 16-os Pan belépett az említett szobába. Egy pillanatra a 18-as Univerzum béli Pan magára maradt, Mr. Satan tekintetét keresve, de túl sötét volt... Habár, nem is volt ideje tovább keresgélni. Másik énje elhagyta szobáját, egy kapszulával a kezében.

– Menjünk vissza ki! – mondta, vezetve a 18-as Pan-t, ismét kézen ragadva őt.

Amint elindultak, észrevették, hogy a két Trunks és Gohan-verzió épp beszélgetett. Rajtuk kívül a Gohan-ok és Videl-ek tanácskoztak, míg a Piccolo-k nem túl messze még mindig mozdulatlanok voltak.

Mialatt a 16-os Pan aktiválta a kapszulát, a 18-as gyorsan Piccolo-hoz szegezett egy kérdést.

– Nem fogsz beszélni a másik univerzum beli éneddel az én világomból, Piccolo Úr?

– Nem igazán vagyok magamról beszélni szerető típus... Amúgy látom, hogy a NyoÍ Bo-t viseled. Ki edzett téged?

– Hát a nagyapám, – mondta büszkén Pan. – Son Goku!

– Goku? – Piccolo meglepett volt. – Á, gondolhattam volna... Ez esetben add át neki üdvözletemet, rendben? – mondta végül, mosollyal az arcán.

Pan egy pillanatra mozdulatlan volt, amint azon gondolkodott, mire is gondolhatott a 16-os Univerzum Piccolo-ja, mikor hirtelen hívta másik énje. Készen állt a fotóra.

Gyorsan ismét mosolyra váltva, a két Pan átölelte egymást és felvették a pózukat. A kis repülő szerkezet okosan helyezkedett el előttük, gyorsan beállítva a magasságát és távolságát tőlük, mielőtt készített volna képet egy fényvillanás kíséretében. Két példány jött ki a nyíláson. U16 Pan odament, hogy kivegye őket, majd megnyomta a gombot, amitől ismét kapszulává változott a gép, és eltette. A 18-as Pan odament, hogy elvegye az egyik példányt. Mindketten elégedettek voltak, hogy ezt az emléket kezükben tarthatják.

Míg a két lány izgatottan tanácskozott a fotón, mindkét Trunks és Goten a közelben beszélt.

– Szóval... – kezdte a 18-as Goten.

– Felírattam-e Gotenks-et? – fejezte be U16 Trunks, – Igen, – tette hozzá mosolyogva.

– Jó móka lenne, ha találkoznánk a mérkőzésen! – mondta a 16-os Goten, izgatottan.

– Ja, de kíváncsi vagyok, hogyan is végződne! – válaszolta a 18-as Trunks. – De főképp azt remélem, hogy nem fog balul elsülni a fúzió. Az borzasztó lenne!

– Az tuti, – tette hozzá U16 Trunks.

– Srácok, figyeljetek csak, – kezdte U16 Goten, – Trunks-nak és nekem van pár apró dolgunk, amit el kell intéznünk. Nem gond?

– Dehogy, – mondta a 18-as Univerzum Trunks-ja, rövid pillantást vetve saját világa beli barátjára. – azt hiszem már tudom is, mit kell tennünk, – tette hozzá, újabb pillantást vetve barátja felé.

– Akkor maj találkozunk. – mondta U18 Goten, átkarolva barátját a válla fölött.

A két csoport külön vált. Mindkét Trunks azonnal a 12-es Univerzum felé ment, ahol remélték, hogy beszélhetnek alternatív énjeikkel. Bíztak benne, hogy sokat megtudnak tőlük, beleértve az anyjukkal kapcsolatban.

U18 Goten, látva barátja és társa kettős távozását, megkérdezte másik énjét:

– Nos... akarsz beszélni... a barátnőinkről?

– Még jó, hogy! – vágta rá a másik. – Nem minden nap esik meg, hogy ugyanazt gondolhatod ugyanarról a dologról, egy időben!

Goku, Uub és Vegita elhatározta, hogy elhagyják a 18-as szárnyat. Az egykori Csillagharcosok Hercege kíváncsiságból meg kívánta látogatni a fiát a 12-es Univerzumban, hogy lássa, mi újság Bulmával. De amint látta, hogy két fia is arra tartott, hogy beszéljen a harmadikkal, meggondolta magát, és inkább a 16-os Univerzum helyére követte Goku-t. Végtére is, még mindig sok rejtély várt megoldásra ezekkel az alternatív világokkal kapcsolatban.

Mikor megérkeztek, megfigyelték a külsejüket. Látták a két Goten-t, a két Videl-t, Piccolo-t, a két Pan-t és egy lányt, aki feltűnően hasonlított Bra-ra. Első blikkre a két lány egyformának tűnt, kivéve az öltözetük.

– Mi itt mind ugyanolyanok vagyunk, kivéve...? – kezdte Goku, reménytelenül próbálva megfogalmazni egy megállapítást.

A két Gohan megközelítette egymást, és U18 Gohan megkérdezte:

– Miért választották a vargák a mi univerzumainkat, ha megegyezünk?

– Van egy különbség... – a 16-os Univerzum Gohan-ja észrevette Goku-t, úgy bámulva őt, mintha már húsz éve nem látta volna. Sőt, meglehetősen nagy...

– Úgy tűnik, én nem vagyok itt, – reagált Uub, miközben próbálta fellelni megfelelőjét.

– Te jó ég!... Nagypapa!

A 16-os Univerzum Pan-ja hirtelen faképnél hagyta alteregóját, és Goku-hoz ugrott, nyakát átkarolva, könnyes szemekkel, de ugyanazzal az örömteli mosollyal. Uub meglepetten hátralépett a lány lelkesedése láttán.

– Végre találkoztam veled! – így Pan, miközben nagyapja vállán sírt. Ezalatt Goku tanítványa találkozott a csillagharcos tekintetével.

– Hó, két Pan! Ez olyan aranyos! Hmm... – próbálta Goku leszűrni a tapasztaltakat.

– Tehát a te univerzumodban halott lennék... megint? – gondolkodott hangosan, és az ég felé tekintve elképzelt egy glóriát a feje fölött.

Vegita kis híján kuncogott. Egyrészről szórakoztatta, hogy barátja a másik univerzumban még mindig halott. Másrészről, ő hol van...?

– Ez azt jelentené, hogy én is halott vagyok? – gondolta magában, a gondolatra lekonyuló mosollyal.

Egy nyugodt, de nyers hang hangzott fel hirtelen a 16-os Páholy bejáratán keresztül... Egy árnyék és egy kesztyűt viselő kéz látszott először.

– Valójában, a világaink abban a pillanatban váltak el, mikor én feltűntem...

Amint kilépett az árnyék takarásából, felfedte magát a harcos.

Átlagos magasságú volt, erőteljes testalkattal. Fekete haja felfelé állt, egy pár tincs a homlokára lógott. Teljesen ismeretlen megjelenéssel bírt. A férfi egy kék tunikát viselt, ami alatt narancs színű gi volt. Két fülében láthatóan fülbevalók voltak. Csillagharcos volt... vagy legalábbis két csillagharcos fúziója. Megjelenésekor Vegita és Goku hihetetlenül meglepődött.

– Vegito!!! – kiáltották egyszerre, s mindkét harcos hátralépett a meglepetés erejénél fogva.