DB Multiverse
Dragon Ball Multiverse: Regénnyé formálás
Írta Loïc Solaris & Arctika
Adaptálta Misi & HomolaGabor
Fedezd fel újra a DBM történetét, számtalan részlettel kiegészítve. Ezt az írást Salagir hitelesítette, kiegészítve saját ötleteivel azt. Ezek nincsenek benne a mangában, így a történet igazi ráadása a képregénynek.
Intro
Rész 0 :0Rész 1 :12345
Round 1-1
Rész 2 :678910Rész 3 :1112131415
Rész 4 :1617181920
Rész 5 :2122232425
Rész 6 :2627282930
Lunch
Rész 7 :3132333435Round 1-2
Rész 8 :3637383940HETEDIK RÉSZ: A VÁRVA VÁRT EBÉD SZÜNET!
34. Fejezet
Fordította: Szputyo; Lektorálta: HomolaGábor
A harcosok a 13-as Univerzumból mind komplett nagyevők voltak. Vegita herceg, a testvérek, Kakarotto és Raditz, és az öreg Nappa mind nagy falatokat haraptak. Az ételt fél órán át szervírozták folyamatosan. A Csillagharcosok körasztala tele volt hatalmas, üres tányérokkal, tálcákkal és maradékokkal, amit a Vargák azon nyomban elkezdtek takarítani. De a munka túl nagy falatnak bizonyult, kifáradtak a szokatlanul sok stressztől. A kék, zöld és sárga tollaik nedvesek lettek az izzadságtól.
Miközben ettek, a 4 Csillagharcos kapott az alkalmon és megvitatták a verseny eddigi történéseit, amiben idáig jól szerepeltek. Ketten közülük sima győzelmet arattak. Az ő sztorijukkal hamar végeztek:
– Az a Nameki semmi se volt! – mondta Nappa, harapva egy nagydarab húst. – Mindegy is, örülök, hogy Reacum kikapott, az egyiküktől. Azok a naplopók jól tették, hogy eliszkoltak. Örültem volna, ha kiirthattam volna őket másodszorra is!
– Te egy disznó vagy, Nappa. – mondta a vele szemben ülő Kakarotto. Ő mindent illedelmesen fogyasztott el... ő szétválogatva helyezte el a maradék zsiradékokat és férgeket.
– Te nem vagy abban a pozícióban, hogy megmond nekem mit csináljak! Legalább én egy harcost győztem le és nem egy kislányt!
– Ő valószínűleg erősebb volt, mint a te Cargot-od. – válaszolta Son Goku másolata.
– Pff! Ne nevettess. Őt is ugyanolyan gyorsan vertem volna le. Hogy eshettél el tőle, ilyen hasztalanul?
– Ez normális. Legalább én tuti, hogy sikeresen veszem a következő körömet a kis csaj ellen! Neked meg esélyed sincs Dermesztő ellen.
Nappa elhallgatott egy pillanatra... Abba is hagyta a csirkecombja rágcsálását (minden esetre, ez meglehetősen ízetlen volt), hogy gondolkodhasson. Nagyon nyers volt neki!
Az igaz, hogy a következő harca Dermesztő ellen fog küzdeni, a zsarnok ellen, akit megaláztak, amikor Vegita leverte Szuper Csillagharcosként. Vajon megtudják ma is ismételni ezt?
– Azt hallottam, Dermesztő nevetett, amikor ránk nézett. – vágott közbe Raditz, aki Nappa balján ült. – Úgy hiszem nagy élvezet lesz neki, amikor végez veled.
Nappa tudta, hogy barátjának igaza van... de ekkor egy óriási ötlet jutott az eszébe!
– De természetesen! – kiáltotta olyan hangosan, ami már zavarta a többieket; különös tekintettel bámultak rá. – He, he, he! – folytatta az óriás, keresztbe téve karjait és bólogatott mosolygó fejével. – Tudom, hogy győzöm le Dermesztőt! Nem fog felépülni. Ez egy olyan megalázás lesz, amiben még soha nem volt része!
Nappa nevetett, a nagy száját nyitva tartva. A barátai azon gondolkodtak, hogy mi lehet a terve, de Nappa nem akarta elmondani.
– Az meglepetés. Mindenkit sokkolni fog! Ha, ha, ha. Azt is megbánja, hogy megszületett!
Aztán folytatta az evést, egyre nagyobbakat harapva. Raditz majdnem mindennel végzett, ami előtte volt. Megragadta az alkalmat, hogy szóljon:
– Élvezted a harcunkat Vegita? Arra számítok, hogy megnyerem az enyémet. Különösképpen ha az egyik szerencsétlennel kerülök össze a 2-es Univerzumból, olyan nevetségesnek tűnnek!
– Egyesek a 10-es Univerzumból tényleg férgek. – mondta a Csillagharcosok vezére.
– Óh, igen a 10-es Univerzum. Élveztem a harcomat apám ellen. Kakarotto, te, hogy vagy vele?
– Szarok rá. – válaszolta testvére, és folytatta az étkezést.
– Igaz, hogy sose találkoztál még vele. Szívesen látnálak ellene harcolni, mint ahogy a 18-as Univerzumbeli gyerek ellen!
– Muhaha! Raditz, az apja vállán. Ha!
Raditz Nappára meredt. Természetesen ő is ilyen nevetséges jelentre gondolna. Kisebb csoda, hogy a 18-as Univerzumban, Vegita a saját kezeivel végzett vele!
– Egy kicsit túl érzelgős vagy Raditz. – mondta Vegita mosolyogva. – Talán ezért nem sikerült Szuper Csillagharcossá változnod.
Az inzultus fájt, ő is egy akart lenni közülük! A Szuper Csillagharcosoknak arany, felfelé álló hajuk volt, olyan erejük, olyan varázsuk! De minden nappal erősebbé és erősebbé válik... még nem adta fel a reményt, hogy egy nap ő is eléri ezt a szintet. Talán most, a versenyen!
– Nem beszélve a többi Univerzumról, azt hiszem ott is ugyanez a helyzet. – kezdte Kakarotto, befejezve a z étkezést. – Az a hasonmásom sok harcot fog nyerni, de megküzdhetek vele az ötödik menetben. Az elődöntőben, valójában. Én remélem nem kell olyannal szembenéznem, aki annyira erős, mint Vegita. – gondolta Kakarotto, aki a tőle balra ülő Nappára nézett.
A nagydarab Csillagharcos biztosan tudta, hogy veszíteni fog Dermesztő ellen, vagy mindenféleképpen Son Goku ellen, ha valahogyan le is győzi Cold fiát. Kakarotto megelőzte a tábornok megjegyzését, de ő csak mosolygott. Mire gondolhatott? Vajon rejteget valamit, egy technikát vagy valami új erőt?
Vegita nem törődött sem Nappa-val sem Kakarotto-val. Valójában őt nem izgatta mi lesz Nappa-val vagy Kakarotto-val. Csak a saját győzelme számított. Különböző alakokon gondolkozott: Trunksról a 12-es Univerzumból, aki oly könnyedén győzte le Cooler-t. A 18-as Univerzum harcosairól ott volt a hasonmása gyereke.
Az alternatív Vegita elmosolyodott, csábította a gondolat, akár csak egy pillanatra is, hogy elgondolkozzon rajta, mi lett volna vele, akkor ha megállapodik és családod alapít. Ez eszébe jutatta a 18-as Univerzumbeli hasonmása szavait: – Mi jobbak vagyunk.
Ez vajon arra utalhat, hogy ami abban az Univerzumban történt vele, az volt a legjobb kimenetele az életét meghatározó eseményeknek? Mit akar Vegita a 18-as Univerzumból? A legerősebbnek lenni? A valódi Csillagharcosok hercegévé válni? Ez már megtörtént a 13-as Univerzumban. Ő megölte Dermesztőt?
Ami legjobban lenyűgözte Vegita-t az a hatalmas státuszbeli különbség volt a két Csillagharcos Herceg közt. Ő tényleg az Univerzum abszolút mesterévé lett. Az emberek meghajoltak előtte, pusztán a neve hallatán. A gyengék követték őt, éljenezve erejét. Megkaphatott bármilyen nőt, és az állom valósággá vált. Ő volt Vegita, a Csillagharcosok Hercege, egyszerűen mindenható, a legjobb az Univerzumban!
Még a 18-as Univerzum tagjainak, annak a kis bandának sem volt a vezére! A csapat olyannak tűnt, mint egy kupac gyerek, akik piknikezni jöttek. Mintha nem is volna köztük vezér. Úgy beszéltek, mintha egyenlők lennének. Vegita elveszett árnyékukban. Alacsony volt, a legalacsonyabb, valójában. A Kakarotto az Univerzumukban megbökte. Miért nem küldi a helyére egy jobb horoggal?
És a gyerekei. Egy éretlen gyerek, aki olyan gyenge, hogy nem versenyez. Az apa is csalódottnak tűnt a fia harciassága által. A lánya egy királykisasszony, az ő beképzeltsége és szemtelen hangja tetszett neki, de a kis szajha még gyengébb volt, mint a bátyja! Kétségtelenül, ez a Vegita sohasem edzette őt.
A Csillagharcosok között, nincsen gyengébbik nem. A lány ereje megvetendő volt, valószínűleg ez a gyenge bolygónak volt köszönhető, ahol nevelkedett. Ez olyan hiba volt, aminek sohasem szabadott volna megtörténnie. Nyomorult élet büszkeség nélkül, elrontott gyerekek. Hogy lehet ezt a rühes létezését összehasonlítani, az Univerzum Mesterével? Valami biztosan nem stimmel vele.
De volt egy harc ezen Vegita és a 10-es Univerzumbeli énje közt, a király a jobb oldalán. Könnyedén legyőzte, még ha a király Oozaru állapotban is volt. Vegita azon gondolkozott, hogy lehetett hasonmásának ekkora önbizalma, ilyen higgadt mentalitással.
A magabiztos harcosok közül egy iker pár a 14-es Univerzumban foglalt helyett. Nevük nem volt csak egy-egy szám helyettesítette azokat. Amikor megérkeztek a versenyre, pont a 13-as csapatuk után, a lány megbökte őket, különösképpen Vegita-t. Állítólag, játszottak vele és megölték a saját világukban. Ez igaz? Vegita megakarta kérdezni hasonmását, hogy tud-e valamit erről a két mikrobáról, de hamar meggondolta magát. Mit érdekelné? Sose esne el egy lány keze által, sose történhetne ilyen! Nem lehetnek ennyire erősek. És még... az a lány tudta a nevét!
Vegita nézte őket. Csendesen ettek, csak kis ételt rendeltek. A nő, C18 már végzett és várt bátyjára, fejét tenyereibe támasztva, könyöke az asztalon. Unottnak tűnt, talán csak türelmetlen az első küzdelme miatt? Utálkozva nézett testvérére, amiért Goku-val kerül össze a következő körben... miért? Ő jobban élvezné a küzdelmet? Mindenesetre C17 beszélt a dologról, miközben gúnyolta húgát!
– Végre! – mondta. – Készen állok, hogy befejezzem a hülye missziónkat!
– Ez biztosan jobb lesz, mint városokat rombolni újra és újra, 36 éven át. – panaszkodott a szőke nő. – Keményen fogok küzdeni... nem tudok várni!
– Eljön a te időd is, ne aggódj. – mondta bátyja, miközben beszívta a tésztáját– Nyám! Jó kaja, ez hiányozni fog.
– És ki ölte meg az utolsó séfet a Földön, hmm? – kérdezte nővére provokatívan.
– Rendben, honnan a rossebből tudhattam volna, hogy ő az utolsó? Nem az én hibám, ha a földiek ilyen vacakok a konyhában! Már a nők se jók semmire sem.
– Megint ezzel jössz?! – kiáltott C18, felemelve és az asztalra csapva öklét.
– Nem rólad beszélek! Istenem.
A kiborg leült, észrevette, hogy túlreagálta a dolgot. Csak unatkozott, semmit sem tett. Szórakoztató volt, energia bombákat dobálni, felrobbantani mindent, de már több évtizede volt, hogy valódi populációval találkozott. Az emberek üldözésének már vége. Micsoda lehetőség, hogy ekkora közönség veszi körül! Tehát, legtöbbjük nem ember, idegenek, szörnyek... tudta, hogy testvére is élvezné, ha közéjük kerülnének és elkezdenék őket lemészárolni.
De komoly ellenfelekkel néznek szembe, ez izgatta őt. Szimplán elpusztítani mindent csak azt jelentené, hogy elveszítené a lehetőséget, hogy új személyekkel találkozzon. Ha ezek a madarak, tényleg vissza tudják őt küldeni, a frusztráció teteje lenne.
Körbenézett a versenyzők közt. Volt egy furcsa nő a 15-ös Univerzumból aki még mindig a gyermekére várt. Micsoda idióta! Ki nevezné az ivadékát mielőtt még az megszületne?
Ahogy leült, megérintve áttetsző hasát, egy kis Varga közelítette meg. Egy tollat és egy kis füzetet tartott magánál, megkérdezte, mit szeretne desszertre:
– Úgy érzem, hamarosan megszületik! – kiáltott fel az I'K'L anya, remélve, hogy a születés megtörténik és a gyermeke szerepelhet a bírság ellenére C17 ellen, aminek már 1 órája meg kellett volna történnie.
A Varga ránézett a furcsa állatra, aki csendesen úszkált a nyitott anyaméhben. Nem úgy tűnt, hogy tovább fog mozogni, mint ami elfogadott lenne. Az egyetlen esély a duzzasztás és leeresztése lenne a hasának, ha a gyerek benyeli a méhben lévő folyadékot. Ha a baba megpróbál most kijönni, a Varga szívesen kereket oldana! Ez a nő nagyon lefárasztotta. Amióta beléptek az Univerzumukba és meghívták a versenyre, azóta a nő nagyon elviselhetetlen volt. A szenzoraik miért pont őt választották? Lassan sétált, biztosan nem tud küzdeni. Még egy gyenge kis Varga harcos is elbánna vele. A taraját igazgatta, emelkedetten és varázslatosan viselkedett. Örült, hogy a rendezők hamar diszkvalifikálták. Micsoda vicc! Csupán ez a gondolat is, egy halvány mosoly csalt az arcára.
– Igen, igen, várunk. Ezt leszámítva, mit szeretne enni?
Azt kívánta bárcsak, hamar leléphetne és nem kéne miatta aggódnia. Azért volt ott, hogy felvegye a desszert rendelést, semmi többért. Születés vagy sem, nem fog ott állni 30 évig!
I'K'L anyja nem hitt a szemének. A szülés egyre közeledett, hogy beszélhet ez a kacsa így vele? A madár fél percet várt, aztán a sarkon fordult. Vajon félt tőle? Természetesen nem, miután nem hallott választ, úgy vélte nem kér semmit és ott hagyta a zavaró nőt.
Szívesebben gondoskodott volna a következő Univerzumról, a 16-osról, mint erről a nőről. Sokkal barátságosabbnak tűntek az ottani emberek, még ha sokat is esznek! Az összes közül, valószínűleg ez volt az, ahol a legtöbbet ettek. Kiváltképpen az a fickó, akit Vegitó-nak hívtak aki harmincszor adagot evett! Túl sok volt, hogy megszámolják! Az üres tányérok száma mellette, egy halom a földön előtte és körülötte, mellette úgy tűnt a többiek nem esznek semmit sem. Egy valaki volt csak összehasonlítható vele; a lánya Bra, aki lány létére olyan drámaian sokat evett mint ő. A másik oldalon, Gohan és Videl nem ettek sokat. Ez érthető volt, látva a lányuk halálát felkavarodott az étvágyuk. Piccolo csak egy kis vizet ivott és csendben ült.
Senki sem beszélt. Csak Vegitó üresítette ki a tányérokat!
Update of the site!
Update of the day on DBM website:— Comments: On "Reply to" and "Edit this message", the button now changes and sends you to the form.
— Comments: "Spoiler" button wasn't working on the profile page, now it does.
— Swipe was added to change of page recently. Now it's working only when the comic page is actually showing.