DB Multiverse

Dragon Ball Multiverse: Regénnyé formálás

Írta Loïc Solaris & Arctika

Adaptálta Misi & HomolaGabor

Fedezd fel újra a DBM történetét, számtalan részlettel kiegészítve. Ezt az írást Salagir hitelesítette, kiegészítve saját ötleteivel azt. Ezek nincsenek benne a mangában, így a történet igazi ráadása a képregénynek.

Intro

Rész 0 :0
Rész 1 :12345

Round 1-1

Rész 2 :678910
Rész 3 :1112131415
Rész 4 :1617181920
Rész 5 :2122232425
Rész 6 :2627282930

Lunch

Rész 7 :3132333435

Round 1-2

Rész 8 :3637383940
[Chapter Cover]
Rész 4, Fejezet 18.

NEGYEDIK RÉSZ: KÉT PECHES UNIVERZUM

18. Fejezet

Fordította: Saiya-jin Powaaa; Lektorálta: HomolaGábor


Vegita nyugodtan sétált. Nem volt kétég afelől, hogy a jövőbeli Trunks, a 12-es világ béli erősebb volt, mint gyermeke saját univerzumából. Ez kicsit megnyugtatta...

Elért a 12-es Univerzum helyének pereméhez, ahová Trunks durván hazavágta Cooler-t a vége felé. C16 a közelben állt, le sem vette a szemét a Csillagharcos hercegről. Az android csendesen vizsgálgatta Vegita herceget a 13-as Univerzumból, végig ugyanígy. Csend volt a a férfi és a gép között... Egyikük sem volt az a beszélgetős típus... Stílusidegen módon, Vegita törte meg a csendet.

– Már jobb bőrben vagy, mint a világomban voltál. – mondta szarkasztikusan, megfordulva, hogy nekidőlhessen az alacsony falnak.

– Te is. – válaszolta egyszerűen az android, szinte mosolyogva.

Vegita egy pillanatra levegő után kapott. Az az átkozott robot! Mióta értik az androidok a szarkazmust? Főleg hármójuk közül ez? Két szóban ilyen csípős választ adott! Vegita úgy vélte, okos dolog volt, hogy a saját univerzumában igyekezett elpusztítani az androidokat, de elfelejtette, hogy ő maga halott a 12-esben... Ez a robot szerencsés, hogy...

– Apa?

Trunks épp akkor érkezett. Meglepte, hogy látja apját a világa előtt várakozni.

– Szia, Trunks.

– Uh ... hello, – mondta egyszerűen fia, kissé szégyellősen és zavartan. Annyi mindent akart mondani, de most, hogy Vegita itt áll vele szemtől-szemben... hol is kezdje?

– Hogy vagy mostanság? – kérdezte Vegita, őszintén érdeklődve fia iránt.

– Nos... nagyon jól. – válaszolt a félvér csillagharcos, nem merve apja szemébe nézni, de még mindig mosolyogva.

– Anyád hogy van?

– Nagyon jól! Ha tudtam volna... Megkértem volna, hogy jöjjön el... annyira örült volna, hogy újra láthat téged...

– És a barátnőd?

– Micsoda? Uh, honnan... én... ööö... – dadogta Trunks.

– Trunks, az én világomban állandóan csajozol. Tudom, hogy komolyabb vagy, mint a fiam, de hallottam, hogy van valakid.

– De hát nem is említettem... nem!

– Ja, Gohan elmondta.

Trunks arca elpirult: – Lehetetlen!

– Beismerem, hazudtam, – mosolygott Vegita – nem mondott semmit, de te épp elárultad magad.

Trunks elcsendesedett, és még nagyobb zavarba esett, mint eddig. Vegita nevetett... Ez pedig meglepte fiát, aki még soha sem látta így őt. Kényelmetlensége elillant, visszamosolygott, majd ő is nevetett egyet, mielőtt bővebb információval szolgált volna.

– Jól van. Majdnem két éve vagyunk együtt. Már beszélgettünk a jövőnkről is meg minden...

– Értem... Úgy tűnik jobb nagypapa lehetnék melletted, mint a másik mellett, – Vegita a saját fiát nézte a 18-as páholyban. A tinédzser még mindig a barátjával beszélgetett... Son Goten-nel. Valójában Son Goku fia volt rossz hatással a fiára!

– Beszéltem vele korábban. Lenyűgöző. Tudtam, hogy vannak különbségek, de...

– Ja, észrevettem, ugye még mindig edzel?

– Így igaz. Úton hazafelé, az én jelenembe, vagyis a te jövődbe, Gohan Cell elleni harcán gondolkodtam, és a szinten, amit elért. Edzettem, hogy egy nap én is elérhessem azt.

– Sikerült? – kérdezte Vegita, nagyon kíváncsian.

Trunks nem válaszolt ...

– Elmondhatod, többé már nem kell aggódnunk Cell miatt. Nem veszem rossz néven, ha erősebb vagy nálam. De tudd, hogy már elértem azt a szintet két évtizeddel ezelőtt.

– Már elérted?

Vegita mosolygott. Trunks szintén. Az apa ismét megtörte a csendet.

– Visszamegyek a saját páholyomba, úgy tűnik lassan kezdődik az én harcom. – mondta, mikor észrevette, hogy a ringet már majdnem megjavították.

– Később találkozunk, sok szerencsét a küzdelmedhez, apa.

– Nincs szükségem szerencsére... Az a fickó kis falat nekem...

Ezzel pedig mosollyal az arcán ott is hagyta Trunks-ot. Trunks nagyon örült, hogy így mentek a dolgok... és alig várta, hogy hazaérkezzen és mindezt elmesélje édesanyjának!

– Az a fickó? – gondolta hirtelen Trunks. De hát... az nem ő maga? Trunks megjegyezte, hogy megtudhat pár dolgot az apjáról a mostani küzdelem alatt. Sőt, mi több, a harc... Mivel az apja nyert előzőleg, a második körben... Az előző párosítás alapján számolva és csoportosítva... Igen! A második körben az apja ellen kellene, hogy harcoljon!

Mialatt Vegita úton volt visszafelé a 18-as páholyhoz, két ujját az állára tette, és úgy tűnt, gondolkodik. Gohan és Trunks visszaértek, előbbi megkérdezte:

– Nem zavar, hogy az apád ellen kell küzdened?

Trunks, aki most az egyszer egy hangyányival jobban informált volt Gohan-nál, igyekezett egy mosollyal kijavítani őt:

– Az ő maga, nem az apja.

– Ó, igen? – hökkent meg Gohan.

– De nem érdekel – jelentette ki hirtelen Vegita. – Próbálom kiszámolni, hogy mikor tudok végre megküzdeni azzal a bohóc Goku-val!

Gohan ismét meglepett volt a Vegita szájából elhangzó „Goku” hallatán, aki az évek folyamán mindig azt mondogatta, hogy „Kakarotto”, még ha már többé nem is voltak ellenségek, csak riválisok. Mindig így hívta őt, mikor mérges volt. De húsz éve, a Buu-val való igazi harc óta egyre gyakrabban kezdte őt Goku-nak hívni. Mikor legelső alkalommal tette, szinte sokkolt vele mindenkit.

Visszatekintve, akkor történt, mikor Gohan egy kis partyn vett részt a barátaival, hogy megünnepeljék a Buu elleni győzelmüket! Az ünnepség közepette mindenki abbahagyta Vegita bámulását, aki eléggé elvörösödött. Bulma még meg is kérdezte, hogy nem ütötte-e be a fejét.

Azóta Vegita sokkal csöndesebbé vált, és igazából kellemesebb személlyé is. De Gohan-nak, Piccolo-nak, és még Krilin-nek is furcsa volt még mindig a „Kakarotto” elnevezés.

– Minden készen áll, – mondta végre a szervező – a két versenyző készülődhet!

Vegita rögtön a ringbe repült. Nem fejezte be annak kiszámítását, hogy mikor is futhat össze a saját univerzumának Goku-jával... Kár, hogy gyorsan végeznie kell ezzel, hogy aztán ismét gondolkodhasson rajta.

Mindkét Vegita egyidőben érkezett a ringbe, ugyanazokkal a mozdulatokkal, egymással szemben keresztbe tett kézzel. A 18-as Univerzumbeli Vegita szemrevételezte másik önmagát. Először is, körszakálla volt... emiatt kevésbé volt komolyan vehető. A ruhái pedig... rongyosak, túlontúl egyszerűek, túl barnák. Végül, az utolsó részlet: Vegita királynak meg volt a csillagharcos farka.

– Mi lett a címeddel? – kérdezte végül a király, a lényegre törően.

– Tudod, az én birodalmamban nincs, akin uralkodhatnék.

– Senki ...?

Vegita király hallott róla, hogy a népét más univerzumokban lemészárolták. Nagyon gyengék voltak!

– De mi van a valódival? – gondolta.

A király elhatározta, hogy támad, anélkül, hogy a beszélgetést megszakítaná. Valamit le szeretett volna tesztelni.

Ökölcsapások, a másik Vegita fáradság nélkül tért ki előlük. Kérdezte:

– Mi történt a népeddel?

– A népemmel?

– Nincs, ami felett uralkodhatnál? – kérdezte ismét a szakállas király, míg ellenfelének az öklei elől kellett kitérnie.

– Most uralom... nem is, megosztom az életemet... egyszerűen. Nem uralható emberekkel, nem alattvalókkal, hanem sokkal jobbakkal... Ezt családnak hívják.

A 18-as világbeli Vegita egyszer jobb oldalra ütött, elrepítve ellenfelét. Ez utóbbi felkelt, köpött egy kis vért, és szitkozódni kezdett dühösen, tajtékozva.

Nagy sebességgel ellenfele felé repült:

– Család? Ho! Az a te fattyad, aki az előbb sértegetni merészelt?

Bumm, a 18-as Vegita megállította őt egy kézzel a hajába markolva, megperdítette, majd messzebbre taszította, ellenfele pedig végül a földön kötött ki.

– Az anyja rosszul nevelte. – válaszolta.

Feltápászkodva, egyik kezével a hajába túrva, Vegita király folytatta kérdéseit:

– Azt mondod, hogy eldobtad a népedet egy családért cserébe?

Szinte elborulva a dühtől, Vegita azt gondolta magában: „a köpönyegforgató...”, és rárontott ellenfelére, mint az előbb. De a másik könnyedén megállította, leterítve, a földön pedig lábával rátaposva leszorította.

– Milyen gyenge... Végül is, hálával tartozom Dermesztőnek. Semmivel sem vagy több egy árnyéknál, annak az árnyékánál, akivé váltam volna, ha azon a rólam elnevezett, piti bolygón maradok.

Vegita király érezte, ahogy a harag elhatalmasodik rajta. Hogy mondhatja azt, hogy a róla elnevezett ’piti bolygó’? Ez az ő neve, amit a világunk is megörökölt. Tényleg megtagadta a Csillagharcosok Királya címet?!

– Mint a lenti többi univerzumokban lévők, – mondta Vegita – te is az vagy, akivé váltam volna, ha nem találom meg a békességet a Földön.

– Hé, Vegita, – mondta Raditz a 13-as Univerzumból – úgy hangzik, mintha a 18-as világ beli önmagad rád célozna.

– Mit mondanál, ha beszélhetnél a másik éneddel? – kérdezte Nappa.

– Bizonyára sokkal menőbbnek találna a vadonatúj páncélomban, – mondta a 13-as Vegita mosolyogva, – és meg kell hagyni, az ott nem valami jóképű azzal a szakállal.

– Tudtam, hogy olyan szakállat hordani, mint az apámé nevetséges lenne, – folytatta a 18-as világbeli Vegita lenézve a ’királyt’, mintha hallotta volna mit mondtak épp a 13-as Univerzum tagjai. – Bebizonyítottad. De a külső megjelenés nem minden.

Végül hagyta, hogy a szakállas férfi tarthasson egy kis szünetet. A 10-es világ béli Vegita tudta, hogy még ha már évek óta nem is folyamodott hozzá, egyetlen halvány esélye van a győzelemre.

– A Galick Gun, mi? – mondta a 18-as Vegita. – Hajrá, próbáld meg kiegyenlíteni vele a küzdelmet, ha mered.

– Mondd csak, mi a célod, ha nem uralkodsz?

– Kitolni a határaimat... és... harcolni egy régi baráttal.

Vegita király elégedetlen volt a válasszal, és dühbe jött. Pár pillanatnyi energia-koncentrálás után elkiáltotta a technika nevét, majd előhívta azt. Vele szemben Vegita egyetlen kézzel megállította, rezzenés nélkül. Még a keze sem szenvedett sérülést, se karcolás, se semmi.

– Ez lenne minden? Nevetséges vagy...

– Túl sokat beszélsz, farkad pedig nincs! Aha!

A király megidézett egy fénygömböt a bal keze felett, mialatt a Galick Gun halványulni kezdett.

– Csukjátok be a szemeiteket, – kiáltotta az idős Vegita király az embereinek a 10-es páholyban, mikor látták a technikát. – Senki ne nézzen az égre! Különben be sem fogunk férni az arénába!

– Változz teliholddá! – kiáltotta a jelenlegi király, felrepítve az energialabdát magasra az éjszakai égboltra.

– Nappa, Raditz... – Vegita higgadtan nézett a 13-as univerzumbeli csatlósaira.

– Tudjuk. – válaszolta a hosszú hajú csillagharcos, egy kézzel eltakarva szemeit.

Az U10-es Vegita nevetve átalakult. Ellenfelét ez nem igazán izgatta. Olyan volt, mint mindig: hűvös, nyugodt. A király gyorsan nőni kezdett, haja és orra elváltozott, és arca, ami már inkább pofává alakult, meghosszabbodott, valamint ruhái gyorsan szétszakadtak. Furcsa mód eltűnt a szakálla. Mikor elérte maximális méretét, az Oozaru, amivé vált ordított egyet. Különös volt, mivel egy bizonyos távolságból nézve olybá tűnt, mint egy nagy cirkuszi majom egy labdán...

– Senki sem tudja elpusztítani a csillagharcosok királyát! – kiáltotta Oozaru Vegita a mellkasát ütve.

Rúgással támadott, mintha játszana a labdával, ami valójában a ring. A 18-as Vegita azonban oldalra ugrott előle. A támadások folytatódtak, az Oozaru dobbantott és zúzott, de nem kaphatta el kis termetű ellenfelét. Eztán megpróbált rátaposni... De ellenfele csupán karjait feje fölé emelve, sértetlenül megúszta.

– Mi?!... Hogy tudsz ilyen könnyedén felemelni?!

A 18-as világ béli Vegita adott neki egy kis lökést... Ez elég volt ahhoz, hogy a talapzat felé taszítsa az óriásmajmot, mivel a ring gravitációja nem volt elég egy olyen nehéz test visszahúzásához, mint egy Oozaru-é.

A harcot nehezebbnek találva, Vegita király elképesztő magasságba ugrott, hogy megtalálja a ringet... De a másik Vegita, még mindig karba tett kézzel megtámadta őt egy gyomorrúgással, aki a fájdalomtól köpött, zihált.

– Elég volt a viccelődésből, – mondta ezt Vegita, látván, hogy ellenfele nem igazán tudott semmit se tenni...

Ám mégis, elég meglepő dolog történt: az Oozaru ismét felugrott könnyedén, szájából pedig egy vékony energianyalábot lövellt, ami a ring felé, és egyben Vegita-ra zúdult. Egyszerűen csak maga elé tartotta egyik karját, majd megindította saját energiasugarát. A kettő összeütközött, robbanás keletkezett, majd az U18-as Vegita energiacsóvájának útja folytatódott, mintha mi sem történt volna, az Oozaru felé igyekezve. Ezzel sikerült a majmot a mesterséges holdba passzírozni, átlyukasztva azt. Röppályája kis robbanással ért véget.

U18-as Vegita odarepült, hogy elkapja a most már emberi ellenfelét, és a 10-es Univerzumhoz vigye, ahol még mindig eltakarták a szemüket a csillagharcosok.

– Kinyithatjátok a szemeiteket, – mondta a 18-as Vegita a másik univerzumból származó apjának.

Az öreg király kinyitotta szemeit, hogy megtalálja meztelen fiát a falon, és a másik univerzumbeli fiát vele szemben, aki még mindig karba tett kézzel állt, és néhány pillanat erejéig még rajta tartotta a tekintetét, mielőtt elfordult. Ezzel Vegita igazán, hivatalosan is elpusztította egykori önmagát...

– A 18-as Univerzum béli Vegita, ő a meccs győztese! – kiáltotta a mérkőzésvezető a mikrofonba, mialatt Goku riválisa elkezdett gondolkodni azon, mikor is fog Kakarotto-val összecsapni ...

Képet hozzáadta :

Chibi Dam'Z       16

BK-81       64 65

DB Multiverse
Oldal 2415
DBMultiverse Colors
Oldal 253
Minicomic
Oldal 132
31 Október

New avatars: Movies and Soldiers

[img][img]54 new avatars are available!

Soldiers of Frost Demons, and DBZ movies characters!

Get into your profile page, select "ALL", click on "Show me only the latest added avatars" to see them!

Colored and gathered by HomolaGábor, Argelios, ZenBuu and Ammar.

Comment on this news!

[banner]
Kommentek betöltése...
Nyelv Hírek Olvasása A szerzők RSS csatorna Fanart GYIK Verseny Ismertető Univerzumok Ismertetője Extrák Események Reklámanyagok
EnglishFrançaisItalianoEspañolPortuguês BrasileiroPolskiEspañol LatinoDeutschCatalàPortuguês日本語中文MagyarNederlandsKoreanTurcاللغة العربيةVènetoLombardΕλληνικάEuskeraSvenskaעִבְרִיתGalegoРусскийCorsuLietuviškaiLatineDanskRomâniaSuomeksiCroatianNorskFilipinoБългарскиBrezhoneg X