HATODIK RÉSZ: PAN ELSŐ ÉLET-HALÁL HARCA!

29. Fejezet

Fordította: Szputyo; Lektorálta: HomolaGábor

– A következő meccs a 10-es Univerzumbeli Caracoru és a 3-as Univerzum Tapion között fog zajlani. – mondta a házigazda a tömegnek. – De mivel Caracoru haza tért, ezért Tapion a győztes.

– Öhm, igen. Emlékezzenek, hogy az egész 10-es Univerzum feladta, ami nagyszámú kiesést okozott, de a harcosok nevei még mindig a harci programtáblán maradtak.

Amikor befejezte monológját rájött, hogy több Nameki adta fel, mint Csillagharcos.

A 3-as Univerzum relatíve üres maradt, mióta Goku és barátai megérkeztek, habár a bajnokság már javában tartott. Tapion volt az első az Univerzumukból, akinek harcolnia kellett. Amikor bejelentették a nevét, érezte saját csapatát a pihenő szóba felől. Őt egy kisebb valaki követte, aki lebegett, de megállt az ajtó előtt, ahonnan Tapion kijött. Egy másik felismerhetetlen az árnyékban bujkált.

Maga Tapion végre eldöntötte, hogy kint marad. Láthatóvá vált, mi rejtőzött a sötétben. Egy Középmagas, nagy hegyes fülekkel rendelkező narancssárga Mohawk hajstílusú egyén bukkant elő. A ruházata inkább hétköznapi viseletű, egy csodaszép karddal a hátához szíjazva. Kardforgató volt, mint a 12-es univerzum Trunks-ja és a 11-es univerzum Dabura-ja.

Tapion elmosolyodott. Örült, hogy nem kellett harcolnia. Megállt a 3-as Univerzum helyén és azt mondta:

– Egyáltalán nem bánom. Várnom kell a második körig. Majdani ellenfelem a következő küzdelem nyertese lesz... A következő harcban meglátom, hogy mennyit is ér...

– A következő meccs, – folytatta a kommentátor. – Sauza a 8-as Univerzumból, Krillin ellen a 9-es Univezumból!

Miután Goku ezt meghallotta, nagyon meglepödőtt.

– Mi? Krillin? Nem látom őt!

Nagyon lelkes volt. Látni a régi barátját részt venni a küzdelemben, még ha egy másik univerzumbeli is, olyan menő! Egy pillanatot sem fog kihagyni a küzdelemből, azután igyekszik majd beszélni vele.

A 8-as és 9-es Univerzumban, mindkét versenyző készülődött... Sauza, Cooler szolgája mosolygott. Készen állt küzdeni és nyerni mesteréért. Lord Cooler olyan büszke lesz rá! De még azelőtt... táncolt egy kicsit két csapattársával, akik nem vettek részt a tornán, ahogyan szinte az egész Ginyu Force sem. A tánc butaságnak, feleslegesnek tűnt és szégyenteljesnek. De kit érdekel! Sauza mindig ezt csinálta, és még nem halt meg!

Amikor végeztek, mindenki gúnyolódott a Ginyu Osztag irigykedői közül, akik a riválisai voltak. Három ember jött ki a 9-es Univerzum hazai szobájából jobbról.

Az első magas, izmos és kopasz volt. Harci hacukát viselt, köpenyt hordott a vállain. Jól felöltözöttnek tűnt: egy kicsit ráncosnak, de ennek ellenére nem öregnek. A neve Tenshinhan volt.

Mögötte körülbelül egy ugyanakkora magasságú ember lépett elő. Narancssárga ruhát viselt, ami hasonló volt sokakéhoz ezen a versenyen: Muten Roshis volt! Ez a harcos nagyon jóképű volt. Erősnek tűnt, habár az izmai valamivel véznábbak voltak, mint a kopasz barátjának. Ellentétben az utóbbival. neki hosszú barna haja volt, ami a küzdelemben a válláig ért. Ez a fickó elég fiatalnak tűnt, körülbelül 20 éves lehetett. Yamcha volt a neve.

Ahogy a két ember megállt jobbra és balra néztek, Yamcha hátrapillantott a szoba ajtaja felé. Az árnyékból egy kis ember jelent meg! Egy nagy teknőt viselt a hátán és kopasznak tűnt. Úgy tűnt nem látott sokat mögüle, mivel rögtön elindult az aréna irányába! Csak egy-két métert tett meg, gyerekesen mozgott, olyan hülyének tűnt a divatja, mint a tánc a Ginyu Osztag részéről. Amint a ringhez ért feltette, a sárga ruháját és mosolygott.

Kopasz volt, hat narancssárga pötty volt a homlokán, a két ősz szemöldöke között. Szürke és ősz színű szakállt viselt, amihez megfelelő színű bajusz társult, és tekintete hosszú és kalandos életre utalt! Olyan volt mintha Krillin és Muten Roshi fuzionált volna... de nem ilyen módon. Krillin felvette ugyanazt a stílust, mint mestere.

– Nos, ez az én köröm! – mondta egy kacsintással, mintha mindenki látná.

Most itt van az idő. Sauza megelőzve Krillin-t előbb repült a ringhez. A kis kopasz ember, beugrott mielőtt diszkvalifikálták volna...

Ahogy Sauza földet ért, az egész különítmény hangos ovációba kezdett. Ahogy megfordult látta, hogy az öregember már ott ült a földön. Lassan felkelt, a görbe botjára támaszkodva, miközben ezt motyogta:

– A páncélom sokat nyom itt a ringben... kb annyit, mint amennyit Kaiou-sama bolygóján... de egy kicsit többet, úgy hiszem...

– Egy vén trotty. – mondta Sauza. – Ez a meccs, nem fog sokáig tartani!

Krillin végre felállt és ellenfelére nézett, aki inzultálta éppen. Összeráncolta a szemöldökét és azonosította a lila öltözékű figurát... De olyan régen volt...

– Úgy rémlik, az egyik barátom megölt téged, amikor fiatal voltam... – mondta Sauza-nak, felidézve fiatalkorát. – És semmit sem öregedtél az óta! Olyan unfair... Irigyellek.

– Engem? Megöltek? Nem érdekel. Most én leszek az aki megöl téged!

– Hmm... Magabiztosnak lenni jó, de nem ennyire, barátom.

Sauza megejtett egy mosolyt és a „vén trotty” felé indult. Az erejével és gyorsaságával, amivel bent volt a top tízben, de inkább top 5-ben a saját univerzumában, biztos volt benne, hogy az öreg kopasz képtelen lesz blokkolni. Még... majdnem ezt tette Krillin. Különösebb erőlködés nélkül arrébb ugrott, hogy blokkolja ellenfele ütését, az egytonnás páncélja ellenére... Nem, a gravitáció több, mint tízszeres volt, szóval mindennek tízszer akkora súlya volt!

Sauza képes volt követni Krillin mozdulatait különösebb nehézségek nélkül.

– Psssz, mögötted! – mondta kigúnyolva az öreg fing „lassúságát”... habár blokkolta az utolsó támadást.

Felkészült egy támadásra a kezével, végigrepülve a levegőben, mindent beleadva az ütésbe... De Krillin, az öreg mester megfordult és az ütés a páncélba csapódott. Általában ha ekkora ütés ér valamit, az darabokra törik.

A teknő elnyelte a csapást, és közel visszahatott a teljes erő Sauza kezére. Sauza felordított, és próbálta visszatartani, a kicsorduló könnyeket a szemből. Ez Inkább egy megalázó sérülés volt.

Krillin felemelte a mutatóujját, mint egy professzor, aki tanácsot ad. Becsukta a szemét és ezt mondta:

– Ejnye, ejnye barátom... Nem kéne Katchin acélt ütnöd, komoly fájdalmat okozhat neked...

Számos ember, különböző univerzumokból, nagyon meglepődött Ismerték a Katchin-t, a legerősebb acél a világegyetemben. King Kold emberei már felfedezték, de csak kis mennyiségben.

A 16-os Univerzumban, Vegitó és Gohan is ismerték ezt az acélt, mint a 18-as Univerzumbeli Gohan és apja Goku. Utóbbinak egy nagy védést okozott, amikor Gohan a Legendás Z karddal edzett Buu ellen. Nagyon megijedtek, hogy az egyetlen fegyver, amivel legyőzhetik Buu-t kettétört.

A 19-es Univerzum mérnökei is szintén ismerték ezt az értékes fémet. Tudták, hogy képes manipulálni és újraalkotni magát. Az elit erő harcosainak páncélja is ebből készült, de legalábbis ennek az ötvözetéből, természetes vagy szintetikus Katchin-ből.

Katchin vagy sem, Sauza elhatározott volt, hogy elküldi a kis kopaszt oda, ahova tartozik. Eddig csak pusztán szerencséje volt. Még egyszer megközelítette, üvöltve:

– Te szenilis vén bolond! Majd én megtanítalak...

Abbahagyta a rutinmozgást, hogy kivédje a támadást. Krillin csodálatos módon elmozgott, egyetlen fölösleges kézmozdulat, vagy valamiféle nehézség nélkül, kinyújtva lábát készen arra, hogy arcon rúgja ellenfelét. De ellenfele hihetetlen reflexeinek hála, időben sikerült megállnia és kivédenie a támadást. A rúgástól hátrarepült, arra gondolva, hogy talán ellenfele felülmúlta őt.

Tévedett. Krillin pár milliméterre állt meg tőle. Ebben a pozícióban maradt egy kicsit mintha lebegett volna és hirtelen és gyorsan megpördült. Pont a megfelelő helyzetben találta magát, hogy egy rúgást helyezzen el ellenfele bal orcáján.

A csapás erős volt, de Sauza szilárdan állt, nem esett el. Hátrált egy lépést a hirtelenségétől, amíg Krillin elegánsan a talpára esett, ruganyosabban, mint akárki ebben a korban.

– A kis szemét. – gondolta Sauza, a vörös sebhellyel az arcán, amit Krillin okozott.

– Olyan könnyed és gyors... de, – gondolta, valamit észrevett a harcuk során – ez a kis törpe nem képes hosszú támadásokra, ezt ki kell használnom!

Mintha rájött volna ellenfele gondolataira, Krillin egyszerűen elkezdett támadni. Kinyújtotta öklét Sauza hasába. Az ütés lassabb volt, mint az előzőek, de ez lehetővé tette Sauza-nak, hogy hátráljon pár lépést és előnyhöz jusson, a hosszú támadások révén.

Gyorsan Krillin elejtette botját és ezzel a felszabadított kezével megragadta a kötelet, ami a páncélját hivatott tartani, és ezen a karján logó pajzsot használta fegyverként, hogy kompenzálja hiányosságait a hosszú támadásoknál. Sauza-nak nem volt ideje felkészülni és felhördült, amikor bekapta az ütést: még a páncélja is, ami közismerten erős és ruganyos volt, nem volt képes megfelelően megvédeni. Még a szemei is kidülledtek a fájdalomtól.

Krillin a jobb karja alatt tartotta a páncélját. Hirtelen visszafordult az ellenfele felé, pár méterre tőle, felhasználva az időt, hogy folytassa a harcot és arccal is ellenfele felé nézzen...

– Noha idős vagyok, te egy örök vesztes maradsz!

Sauza nem tudta kontrollálni magát. Ez már teljesen nevetséges.

– Elég! – ordította.

Ökölbe szorította öklét és hagyta erejét feltornyosulni. A fehér aura lilával keveredett körülötte. Nyilvánvalóan komolyabban vette, és most úgy támadt, hogy nem hagyott holtpontokat.

Rádobott pár energiagömböt a kis törpére, aki kivédte őket, egy szimpla ugrással. Sauza folytatta a támadást, de Krillin blokkolta őket, azt színlelve, mintha az utolsó pillanatban sikerült volna a levegőbe ugrania. Az ellenfele növelte hatósugarát és most Krillin nem volt képes kivédenie az energia támadásait. A páncélja mögé bújt. Semmi robbanás sem történt. Krillin és a páncél hátrarepült, míg a ki támadások jöttek egymás után sorra, amikr visszaverődtek a teknőről.

Ahogy Krillin hátralökődött a Katchin teknőnek hála, Sauza visszatért a földre, a testét még mindig körülvette a gonosz aura, ahogy felkészült az új támadására. Most egy nagy fénysugár volt, többé már nem energiagömbök. Mielőtt az energiahullám elérte volna, a kopasz úgy tűnt eltűnik... és újra feltűnik azon a helyen ahol eldobta a botját. Felkapta gyorsan és nekirohant Sauza-nak, aki csak most kezdett felé fordulni, meglepődve az öregember sebességétől. Krillin támadt... a botjával. Az első kopp a fején, a második az ökölére, hogy visszaüsse Sauza támadását, még egy a térdére, majd egy lábsöprés. Sauza elveszítette az egyensúlyát, Kirllin folytatta megduplázva a támadását, hogy nyomást fejtsen a gyenge pontjaira, mielőtt újra meghátrál.

Sauza mérgesebben kelt fel, mint valaha.

– Rendben, gyors vagy... De itt az idő, hogy teszteljük, a védőképességedet, te Öreg Teknős! – ordította és felemelte jobb karját, amit körülvett egy éles lila aura, ami egy kardra hasonlított és éles hangja volt. – Ez a technika még a páncélodat is átvágja! – fejezte be az ordítását.

– Megkarcolni a gyönyörű páncélom? – mondta Krillin, felemelve szemöldökét. – Az lehetetlen! Ez roppant értékes számomra! – mondta és végül elejtette botját.

Kis terpeszbe állt, kifeszítette jobb kezét a levegőbe, az ég felé, kinyitotta tenyerét és ujjait szétválasztotta. Koncentrálta Ki-jét és egy sárga lemez jelent meg keze felett, ami hevesen pörgött. Krillin kiáltotta a technikája nevét:

– Kienzan!

Sauza megindult ellenfele felé, karjával, ami fel volt vértezve a lila aurával. Krillin kihasználta a pillanatot, hátralépett és elindította Kienzan-t ellenfele irányába. A támadás a maximális sebességével érte el Sauza technikáját, ami úgy tűnt kivédi... de csak pár másodpercre, amíg egy éles törés és zúgás egyvelegét hallhatta a közönség, akik visszafojtották lélegzetüket a látványtól.

Az energiapengét átvágta a lemez.

A Kienzan először átvágta Sauza ujjait, majd az egész törzsét, mielőtt folytatta volna parabola pályájú útját a levegőn át, magára hagyva áldozatát. Sauza a hátára esett.

– Lehe... tetlen... egy alacsonyrendű... Szörnyeteg! – mondta mielőtt meghalt, és mialatt Krillin felvette a botját.

– Ez a vég jól áll neked, biztos vagyok benne... – mondta az öreg ember mielőtt visszatért övéihez.

– A győzelem a 9-es Univerzumbéli Krillin-é! Kérem térjenek vissza a helyükre... – mondta a kommentátor a mikrofonba.

A stadion kontrollszobájában, egy Varga elkezdett egyik kollégájához beszélni.

– Ez a kommentátor hülye, vagy mi? Az egyik harcos halott, nem tud visszatérni a helyére...

– Jah, egy újabb nagyágyú, ha engem kérdezel... Egy alulfizetett inkompetens csávó...

– Úgy érted... mint mi?

A Varga nevetett. A másik hamarosan követte... amíg a vezérük meglepte őket egy látogatással és elbocsájtotta őket, amint talált egy megfelelő indokot...