![18-as univerzum - Az idősebbek ereje - Fejezet 78, Oldal 1799 [DBM PAGE IMAGE]](/image.php?idp=1001799&lg=hu_HU&ext=jpg&pw=538615824268ff0915887ed366205943)
A betalált ütések akkora zajt csaptak, hogy csengett tőlük a fülem; kétség sem férhetett hozzá, hogy mekkora pusztító erejük van...
Csak egymásra koncentráltak, tudomást sem véve bármiről,
ami körülöttük volt, egy másodpercre sem lankadva...
Ekkora nyers erőnek kitéve úgy éreztem, mintha minden ütést én szenvednék el!
A nagyapám arcát, melyen mindig egy kedves, szeretni való mosoly ült...
...most
olyan grimaszba
rántotta a teljes figyelem, amely egyszerre volt komor és ijesztő.
Az egész testem remegett
a félelemtől, miközben elkeseredetten próbáltam
visszatartani a könnyeimet...