MÁSODIK RÉSZ: SOK RÉGI ELLENSÉG VAN ITT!

7. Fejezet

Fordította: Saiya-jin Powaaa; Lektorálta: HomolaGábor

Piccolo folytatta a beszélgetést a 18-as Univerzumbeli Nail-vel.

– Úgy érzem, kevés univerzumban vannak namek-ok – mondta, miután vetett egy gyors pillantást a stadionban lévőkre.

– Ez azért van, mert a mi népünk nem sokban különbözik a más univerzumbeliektől... – válaszolt Nail – De vannak variációk, mint pélául az 1-es és 7-es Univerzum.

– Az első Univerzum? – kérdezte Piccolo zavarodottan – A szervezők?

– Hát nem érzed? Soha nem éltek át semmilyen katasztrófát. Nem ismerik egyik szörnyűséget vagy vesződést sem, amivel mi szembenéztünk.

– Szóval azért rendezték meg ezt a tornát... hogy az első Univerzum namek-jei részt vehessenek?

– Nem – válaszolta Nail – Amennyire én tudom, nem regisztráltak a 7-es Univerzum felfedezése óta... Nézz csak oda...

A 7. Univerzumra tekintve Piccolo... egy óriást látott! Egy namek-ot, aki nagyobb, mint ő maga. Egy falnak támaszkodott, szemei lehunyva. A magassága meghaladta az ajtóét! Nem lehetett kevesebb, mint három méter magas! Mindenképp magas rangú benyomást keltett, és hosszú köpenye pedig csak erőteljesebbé tette megjelenését.

– Annak érdekében, hogy megállítsák Dermesztőt, – folytatta Nail – minden namek egy teremtménnyé egyesült ebben az univerzumban. Egy nagy „Szuper” Namek-ká, aki egész népét jelképezi.

– Egy Szuper Namek... – ismételte Piccolo. Ezidáig úgy hitte, hogy ő maga is egy Szuper Namek. De ez a 7-es Univerzumbeli harcos teljesen új értelmet ad a kifejezésnek.

– Nagyon jól működött a dolog – mondta Nail. – Könnyedén elintézte Dermesztőt, de volt hátulütője is: a saját Kristálygömbjei. Az egyesülés után megszűntek működni, ő pedig nem volt képes újakat alkotni. Ezek után keresztül utazott a Világűrön, hogy találjon valami velük egyenértékű erőt. Azt hiszem... itt láthatjuk az utazása végét. A más univerzumok Kristálygömbjei képesek lehetnek teljesíteni a kívánságát.

Piccolo eltűnődött azon, hogy mit is akarhat a Szuper Namek.

– Utazásai során sok erős teremtménnyel találkozott... – folytatta Nail. – Legyőzött egy zöld gyíkszörnyet, ami a galaxist fenyegette, majd egy rózsaszín démont. Ami azt illeti, mindkét szörny más univerzumból való volt.

– Azt hiszem tudom kikről van szó...

– Úgy hiszem azt akarja, ismét olyan legyen a népe, mint a fúzió előtt. Úgy gondolom, ő fogja megnyerni ezt a versenyt.

Valóban ígéretes harcosnak tűnt. A ki-je nem tűnt valami nagynak, de, jóllehet tudta, hogyan rejtse el azt. Piccolo még mindig csak ámult az elképesztő harcoson... Ha minden namek eggyé vált, bizonyára nagyságrendekkel erősebb lehet, mint ő valaha is!

– Te is részt veszel a versenyen? – kérdezte Nail.

– Nem. A világomban túl sok ember van, aki erősebb nálam. Hasztalan lenne. Mivel te tűnsz a legerősebbnek az univerzumodból, feltételezem... hogy beneveztél.

– Igen. Habár ez a Szuper Namek hatalmasabb nálam, valamint Dermesztő és sok más harcos ki-je megdöbbent, szeretnék olyan sokáig eljutni, amennyire csak lehet, csak hogy képviseljem az univerzumomat – mondta Nail, a háta mögött lévő néhány namek felé mutatva.

– Oh! Cargot, rád emlékszem – mondta Piccolo, felismervén Cargot-ot a benne lakozó Nail emlékeinek hála. – Azonban...az én világomban te nem rendelkeztél valódi harcosi képességekkel...

– Valóban, ám gyorsan megváltoztam – válaszolta. – Magam sem emlékszem, hogy igazából miért, de az idős namekok azt mondták, hogy ez egy egyfajta szeszély nálam.

– Értem – mondta Piccolo. – Nos, egyébként sok szerencsét... Mindnyájatoknak. Viszont nyugodtan távozzatok, ha nincs más mód. Semmi értelme meghalni, vagy hasonlók.

Az összes namek összenézett egy pillanatra, mígnem Nail mosolyogva válaszolt.

– Köszönjük a tanácsot, barátom. Fontolóra vesszük majd.

A 10-es Univerzum helyének túloldalán Trunks és Goten épp befejezte a beszélgetést a csillagharcosokkal. Nem igazán volt semmi, amit megtudhattak tőlük, így távoztak.

– Menjünk vissza a saját helyünkre. – javasolta Trunks.

Így hát elindultak vissza a 18-as páholyhoz. Útközben találkoztak Goku-val, aki úgy tűnt, hogy épp oda tart, ahonnan ők épp távoztak. Mielőtt bármelyikük megkérdezhette volna Goku-t, mit szeretne, Goten figyelmét megragadta valami sokkal érdekesebb.

– Nézd, már itt vannak a 19-es Univerzum résztvevői! – mondta feléjük mutatva.

Ennek az univerzumnak elég sok harcosa volt. Egy bizonyos távolságból nézve többé-kevésbé egyformának tűntek. Mind valamiféle páncélt viseltek, valamilyen nagyon ellenállónak tűnő, fémes anyagból. Fegyvernek tűnő dolgok voltak rajtuk, az egyik harcosnak pedig úgy tűnt, rakétavető van a hátán! Valamennyien egyedi sisakot viseltek. Közelebbről nézve eltérő testalkatúak voltak. Néhányuk nagy, néhányuk alacsony, valamelyikük kis méretű páncélt viselt és volt, aki nagyméretűt. A legnagyobbnak a hajviselete is feltűnő volt, ami egészen hátrahajló volt.

Míg Trunks és Goten átugrott az univerzumuknál lévő alacsony falon, Goku megérkezett az apjához a 10-es Univerzumhoz, ahová Piccolo is vele tartott.

– Nagyon hasonlítunk – mondta Goku.

– Ja – válaszolta Bardock szimplán, zavarva, hogy újabb ismeretlennel futott össze.

Csend uralkodott jó néhány percig...

– Úgy tűnik, Kakarotto volt ezelőtt a nevem, de erről nem is tudtam. Gyermekkorom óta Son Goku-nak hívnak.

– Igen, úgy nézel ki, mint Kakarotto. Én Bardock vagyok – mondta Goku apja kimérten.

– Hmm... – mondta Goku, karba tett kézzel.

Újabb szünet...

– Nem tűnsz valami erősnek... – mondta végül.

– Micsoda!? – fakadt ki Bardock. – Hogy merészeled? Születésed óta védelmeznem kellett téged, az erőd nevetségesen alacsony volt! „Megkönnyebbülés!” Ezt gondoltam, mikor végre kinyírtak téged!

– Ha? Tényleg ennyire gyenge voltam?

– Rosszabb... – válaszolta Bardock. – Egy csillagharcos, születése óta alacsony harci erővel. Még a saját testvéred is szégyellte magát miattad.

Goku kis grimaszt vágott, mikor testvére szóba került. Mikor megküzdött vele, jóval gyengébb volt nála. De most...

Mivel Bardock nem szólalt meg, és nem igazán tűnt úgy, hogy beszélne a másik univerzumbeli fiával, Goku távozott onnan azzal, hogy abszolút semmi beszélnivalója nincs ezzel a férfival, akit soha nem is ismerhetne. Visszatérvén a helyükre Piccolo-val, intett a 19-es Univerzum harcosainak, ám csak egyikük viszonozta köszöntését. Hirtelen Pan mindenkit kihívott, hogy vessenek egy pillantást a 20-as Univerzum felé. Le volt döbbenve.

– Az ott a 20-as Univerzum harcosa?

Három varga és két namek egy lebegő platformot tolt (Gohan tűnődött rajta, hogy anti-gravitációs, vagy légpárnás-e), amin egy nagy, megmunkálatlan jégtömb volt.

– Van valaki a jégben. – állapította meg Goku.

Piccolo éles látásával gyorsan rájött, ki az. Nem gondolta, hogy ha kijelenti, ekkora pánikot okoz majd.

– E...ez Brolly!

– Hogy micsoda!? – mondta Goku, Vegita, és Gohan ledöbbenten.

Ahogy Goku és Vegita közeledett a 20-as Univerzum területéhez, majd kisvártatva Piccolo és Gohan is odaért, egy varga a magyarázatba kezdett.

– Megfagyva találtuk az Űr vákuumjában. Ha életben lesz, mire az ő párosítása jön, akkor részt fog venni.

– Ez nagyon rossz ötlet. – tette hozzá az egyik namek mellette, nézvén a görnyedt, jégben lévő óriást.

Goku gondolataiban hasonló játszódott le, közben egy izzadtságcsepp csordult végig az arca oldalán.

– Hogyan képesek egy ilyen borzalmas szörnyeteget idehozni?

– Ez szörnyű! – kiáltotta a 18-as Univerzum Bra-ja, már-már túlságosan is éles hangon.

– Még te is érzed, mennyire veszélyes is ő, Bra? – kérdezte Vegita, szinte örömmel, hogy egyszer végre lánya is képes ilyesmit érzékelni.

– Mi? Nem! De... Láttad az öltözetét? – kérdezte Bra, majd ledöbbent, szinte már sokkolva volt. – Nézd azokat a karpereceket! Annyira gagyik! Hihetetlen!

Vegita még csak nem is akart erre a megjegyzésre válaszolni... Gyermeke egyértelműen messze volt attól, hogy csillagharcosi lélek lakozzon benne...Bizonyára az anyja hibája!

A 18-as Univerzumbeli harcosok csoportja körülnézett, és látták számos szörnyű, múltbeli ellenségüket. Először Cell-en akadt meg a szemük, aki nem túl barátságos mosollyal válaszolt erre. Ez után Majin Buu-ra lettek figyelmesek a 11-es Univerzumból, majd Dermesztőre a 8-asból, végül Bojack-re és Zangya-ra a 6-osból. Látták még C-17-et és C-18-at is, szadista mosollyal páholyukban, ugyanazt a két kiborgot, akik Jövőbeli Trunks-sot fenyegették sok évvel ezelőtt...

– Ó, ember... – mondta Trunks, ahogy visszaemlékezett a csúfos vereségükre Goten-nel, mikor fiatalabb korukban Brolly ellen harcoltak (és a „harc” nem is kifejezés, tekintve, milyen szinten legyőzte őket).

– Ööö, mi lenne, ha lépnénk innen? – folytatta Goten legjobb barátja „ötletét”, aki szintén rettegett attól, hogy szembe kerülhet Brollyval.

– Gyáva nyulak! – morgott Vegita. – Gotenks-ként neveztetek. Semmi gondnak nem szabadna adódnia, ha szembe kellene vele szállnotok.

– Ne légy benne olyan biztos, Vegita. – jegezte meg Goku. – Elfelejted, hogy az ereje folyamatosan növekszik másodpercről másodpercre! Húsz év után ki tudja, milyen erős lett.

Ezek a szavak egyáltalán nem zavarták Vegita-t.

– Most...szét fogom őt zúzni!

– Ne légy magadban olyan biztos... – mondta Goku.

– Úgy tűnik, ti mindenkit ismertek itt. – mondta Uub, amint visszatért a csoport a helyére.

– Ne aggódj. – nyugtatta mentora. – Legtöbbjük mára már jóval a mi szintünk alatt van. Legendás harcokban lesz részünk! Főleg Brolly ellen... – gondolta tovább.

Hirtelen tűzijátékok robbantak az égen, és egy kis zenei részletet lehetett hallani egy percre. Ez egy jel volt, hogy a torna végre kezdetét veszi! A nézőtéren az emberek egyszerre csak felpattantak, és üvöltöttek.

Goku izgatottabb volt, mint valaha, köszönhetően a sok harcművészet-rajongónak, és már nem tudott tovább várni a harcok kezdetére. Másrészről Uub inkább feszült volt. Pan is boldog volt és idegesnek is tűnt, figyelme pedig hirtelen egy kicsi, korong formájú tárgyra irányult, ami áthaladt a bolygó-ring felett. Ezen a tárgyon egy guggolt egy egészen kicsi, zöldes-kék teremtmény, akinek tíz szeme és két, függőlegesen elhelyezkedő szája volt. Két mikrofonba beszélt, amiket a négyből két kezével tartott.

– Multiverzum összes teremtményei! – kezdte a lény, hangja egyúttal megfontoltan és élesen, mégis tökéletesen hallhatóan és érthetően zengett a stadionon keresztül.

Hagyott egy pillanatnyi csöndet. Ennek az egyszerű mondatnak nagy hatása volt a nézőkre! Ordítottak, fütyültek, bömböltek, és még doboltak is a lábaikkal (vagy mancsaikkal)! Goku még soha nem látott tömeget így örülni egy verseny megnyitójának (vagy, ami azt illeti, akár ilyen nagy tömeget).

– Harcművészetek rajongói, és ti, harcosok! – folytatta. – Azért gyűltetek itt össze, hogy tanúi legyetek a legnagyobb tornának, ami valaha létezett!

Ismét milliónyi néző kiáltása töltötte meg az arénát, ami jó néhány másodpercre elfedte a felkonferáló hangját.

– Tanúi lesztek a teljes multiverzum legerősebbjeinek titáni küzdelmeire! Hatvannégy harcos! Összesen hatvanhárom küzdelem! Húsz különböző univerzum! Végül pedig, természetesen, egyetlen egy győztes!

Kétség sem fér hozzá, hogy a bejelentő tudta, hogyan kell felcsigázni a tömeget! Sőt, nem csak a nézőket, mivel Goku is egyre csak azt mondogatta: „Gyerünk már, gyerünk már!”, mialatt toporgott a lábaival. Bár, még ha várnia is kellett, belátta, hogy élvezi azt.

– Minden résztvevő jelen van! – folytatta. – A sorsolás készen áll! Csak percek kérdése! Nem is, csak másodperceké! Egy gyors köszönet a szervezőknek az 1-es Univerzumból, akik megszervezték ezt a versenyt, kizárólag nektek, fiúk! És, hogy eldőljenek ezek a meccsek, én, és tizenkét ikertestvérem leszünk a kommentátoraitok!

Testvérei azonnal megjelentek körülötte. Mind ugyanúgy néztek ki. Mindannyian köszöntötték a közönséget, és úgy tűnt, mindannyiuknak egyforma hangja van, teljesen megkülönböztethetetlenek.

– Végre itt az idő! Itt a torna első párosítása! Szólítom a ringbe...(Egy pillanatnyi csend, az utolsó, végső csendes pillanatai a valódi startnak!) A 13-as Univerzumból... Nappa!

– Rendben! – mondta Nappa. – Én vagyok az első! Nézzetek és tanuljatok, fiúk!

– Ellenfele pedig... Cargot a 10-es Univerzumból!

Nappa a ring felé repült... Cargot ugyanígy tett. Mindkét harcos leszállt a ringre... A harc kezdetét vette!