20. Fejezet: Bővül a család

Bra, Vegetto és Bulma lánya

Még mindig 778-at írunk. Vegetto - matematikailag - 4 éves, de hamarosan betölti az 5-öt. Ilyen fiatal korban a feledik évek is nagyon fontosak tudnak lenni.

Bulma otthon, a Kapszula cég falain belül hozta világra a kicsit. Feleslegesen ment volna kórházba, hiszen itthon is megvolt a kellő felszerelés, a hozzá értő emberek és robotok is. Minden rendben zajlott, a technológia megfelelő használata segítette a szülést.

Az újszülött - mint azt már jó előre tudták - kislány, a név kiválasztásának jogát Bulma nyerte meg és úgy döntött, Bra-nak fogják nevezni a család legújabb tagját. A csöppséggel minden rendben volt, eltekintve attól, hogy majomra emlékeztető farka volt!

Miután megvitatták a dolgot, arra a döntésre jutottak, hogy - csakúgy, mint a bátyja esetében - elviszik Kami-hoz (igen, Dende-hez), hogy véglegesen eltávolítsa azt. Ez a jellemvonása túlságosan megnehezítené a beilleszkedését az emberek közé és nagyon problémássá tenné néhány tiszta égboltú éjszakájukat... Ugyanezt a rituálét hajtották végre Gohan-on és Goten-en már nagyon régen, még Chi-chi kezdeményezéséből. Ami Vegita-t illeti... Senki sem tudta biztosan, de nem tartották valószínűleg, hogy ilyen témában kérjen segítséget bárkitől. Úgy gondolták, hogy saját maga szakította le a farkát, hogy észrevétlenül járhasson az emberek között. Mindenesetre a téma határozott tabunak számított.

Vegetto büszke volt a lányára... Ahogy sejtette, a benne rejtőző erő hatalmas volt... Félelmetesen.

– Több, mint 10.000?

– Igen, lecsekkoltam azzal a fürkésszel, ami még a szarvas fickó seregéhez tartozott.

A teknős szigeten voltak. A kis Bra 2 napos volt és jó pár szem szegeződött rá. Krillin egyszerűen elképzelni sem tudta eddig, hogy létezhet ilyen erő.

– Nem érzed az energiáját? – kérdezte Vegetto.

– Hát, őszintén szólva ezek a számok már olyan magasak, hogy nehezen tudom megkülönböztetni őket. Érzem, hogy jóval erősebb, mint bármely ember, de mégis...

– Mit jelent a "tízezer"? Nem erősebb nálam, ugye? – kérdezte C18.

– Nem hát. – válaszolt a férje. – Gyengébb, mint te és én. De el sem merem képzelni, hogy milyen erős lesz 1 évesen... Vagy 10 évesen!

Bra halk hangot hallatott, ami egy pici kuncogásra hasonlított.

– Erősebb nálam? – kérdezte az öreg Zseniális teknős.

– Nem is kevéssel, mester. Nem érzed az erejét?

– Nem sértésből, persze.

– Nos, hogy legyen valami elképzelésed a dologról, teljes erődből megtámadhatnád akár ebben a pillanatban is, addig ütheted, míg el nem fáradsz, mégsem esne bántódása. – magyarázta Vegetto.

Az öreg mester csak tátogott.

– Ne mondd már, az lehetetlen.

– Tessék csak, üsd meg nyugodtan. – mondta Vegetto.

– De... Nem tudnék megütni egy kisbabát!

– Ahogy gondolod. Ja, hagy mutassam meg a kedvenc játékát!

Még csak 2 napos, de máris szerette a játékokat? Ezen gondolkodott Krillin, miközben elhagyták a házat. Az ég kristálytiszta volt aznap.

Vegetto kinyújtott kezében tartotta lányát. A következő pillanatban nagy erővel feldobta a kicsit! Egy másodperc múlva már el is tűnt a szemük elől.

– Ömm... Ugye nem állítottad Föld körüli pályára?

– Dehogy, ne parázz...

Egy kis idő múlva a pici visszaesett a Földre. Vegetto tett pár lépést, hogy jó helyen legyen az elkapáshoz, hiszen ilyen magasságból zuhanva a szél módosította kicsit a lány leérkezésének helyét.

(A valóságban nem az elkapás az, ami csökkenti a zuhanás okozta sérüléseket, hanem a lassulás mértéke. Ha mondjuk Clark Kent példáját nézzük a Smallvilleből, vele nem sokra mennénk egy ilyen helyzetben, mert ő hirtelen állítja meg a zuhanást. Rövidre zárva a történetet, ha ő kapná el a kislányt, a teste egyszerűen összetörne leérkezéskor. De ilyenek ezek a fikciók...)

Meg se moccant, mikor Bra elsuhant előtte.

A többieknek egy pillantásnyi idejük sem maradt a kislányért ugrani, mielőtt a földbe csapódott volna, homokot szórva minden irányba. Az apja lehajolt, hogy felvegye.

Bra nyoma sem látszott sérülésnek. Csak vigyorgott, miközben mindenki más - Vegetto-t leszámítva - halálra rémülten nézte őt.

Jobban belegondolva az erejéből kiindulva ez az eredmény... úgymond várható volt... Mintha egy kupac puha dologra hirtelen lehuppant volna valaki. Persze mindez egy ember számára teljesen hihetetlennek és elfogadhatatlannak tűnt.

Ami Vegetto-t illeti, neki fel sem tűnt, hogy ezzel bárkinek gondja lehet.

– Szeretném úgy eldobni, hogy keresztülrepüljön a Holdon és a másik oldalán jöjjön ki. Az a baj, hogy ahhoz sokkal nagyobb erővel kéne eldobnom, mint amit szerintem kibírna. Mivel nem vagyok benne biztos, gondoltam várok még vele egy kicsit, amíg megerősödik. Szerintetek?

– Ő akkor most az én kishúgom? – kérdezte Goten, kinek kisujja épp Bra szorítását élvezte.

– Naná, miért, mit hittél? – válaszolt Trunks. – Én is a tesód vagyok már, ha nem tűnt volna fel.

– Feltűnt már, de nem így van. Te leginkább amolyan mostohatestvér vagy. Bra-ban van egy kicsi az apukámból, benned viszont nincs. Te úgy lettél a tesóm, hogy apukám úgy döntött, hogy összejön anyukáddal.

– Francokat! Az én apukám egy percre sem hagyta el az anyukámat! Csak úgy alakult, hogy az én apukámból a te apukád is lett!

Goku házában járunk, ahol Vegetto, Bra, Chi-chi és az apja, Gohan, Videl, Goten és Trunks tartózkodik.

– Miért kell ennek a két ifjúnak mindent így túlbonyolítania? – Kérdezte Chi-chi hatalmasra nőtt apja.

– Gohan! Gohan! Tízezer az kinek a szintje? Erősebb Dermesztőnél?

Mivel a kicsi nem igazán fogta fel, hogy Gohan-nak nem voltak emlékei az olyan helyzetekről, amikor előtört a rejtett ereje, Goten mindig faggatta őt, hogy milyen volt kisfiúként, amikor az űrben utazott és megannyi veszélyen ment keresztül. Minden ellenfél nevét tudta, aki valaha feltűnt, jobban, mint maga Gohan, aki csak szerette volna a részleteket elfelejteni. Még ha Vegita nem is mesélt neki soha az esetekről, Vegetto bőven kompenzálta érte. Ez utóbbi hajlamos volt részletekbe menően mesélni, legyen szó akár a Ginyu kommandó tagjainak nevéről, személyleírásáról, vagy Cell hangjának utánzásáról.

– Nem, azt azért nem hinném. – válaszolta fejét vakargatva Gohan.

Vegetto sejtette, hogy Gohan-nak már fogalma sincs, hogy mit jelentenek ezek a számok. Igyekezet hát helyette válaszolni.

– Tízezer az egy kicsit erősebb, mint Nappa volt. Dermesztő seregében ez volt az elitek átlagos szintje.

– Vegita ereje tizennyolcezer volt, amikor megtámadta a Földet, – mondta Goten, mintha egy könyvből olvasná. – Ő is az elitek tagja volt, mégis sokkal erősebb volt az átlagnál!

– Hát, az elit szinten felül már nem volt osztályzás, mert a tízezres szintet is csak kevesen tudták elérni. Ott volt persze Dermesztő és Cooler kommandója, néhány másik végrehajtó és talán 5 csillagharcos, aki rendelkezett ekkora erővel.

– Apám szülei is tagjai voltak az elitnek? – Goten ezúttal Goku-ról beszélt, nem pedig Vegetto-ról.

– Raditz szerint igen. A valaha élt legerősebb csillagharcosok közé tartoztak.

Gohan összerezzent amikor ezt meghallotta. Mindig kiment a fejéből, hogy Vegita éveket töltött Raditz-cal. Könnyű volt elfelejteni, mintha nem is létezett volna, akárcsak Nappa. Vegita látszólag könnyen túltette magát rajta, ha valaki eltávozott mellőle. Ez is egyike volt azon csillagharcos jellemzőknek, amiket megvetett.

– Goten, ne kérdezősködj annyit azokról a barbárokról! – Kérte Chi-chi.

Vegetto végigjárta az egész rokonságot, hogy bemutassa nekik a kislányt. Képességei ellenére kevés dolgot tett tönkre. Csak egy-egy törött ágyat írhattak a kislány számlájára. Elég hamar megtanulta, hogy hogyan fogjon a kezébe olyan dolgokat, amik érdekelték anélkül, hogy összetörte volna őket.

Pan, Son Gohan és Videl lánya.

A 780-as év körül Gohan és Videl, akik akkorra már összeházasodtak, végeztek a tanulmányaikkal, eldöntötték, hogy gyereket vállalnak. Gohan-nak volt egy háza, amit nem messze építtetett meg édesanyjától, hogy Videl élvezhesse a vidéki élet nyugalmát.

Videl nem igazán szeretett volna karriert építeni, de nem akart egyszerű háziasszonnyá sem válni. Amint végzett a tanulmányaival, megszülte első gyermekét és azt gondolta, hogy utána ráér valami érdekes munkát találni. Egy évvel később már túl volt jópár munkahelyen, de egyik sem kötötte le igazán. Csak ezután állt be oktatónak Mr. Satan egyik harcművészeti iskolájába. Részmunkaidős állás volt, de jócskán túlfizették, bár ez őt egyáltalán nem zavarta.

Gohan ezalatt megmászta a tudományos karrier létrát és olyan kutatásokon dolgozott, amit a hozzátartozói és családja egyáltalán nem tudott megérteni. Három kedvenc laborja volt, az egyiket évekkel később ő maga kapta meg. Elég gyorsan tudott eljutni egyik laborból a másikba, továbbá otthonról is tudott dolgozni. Tekintélyes mennyiségű könyvre tett szert egy olyan korhoz képest, amikor ezeket sokan csak dísznek tartották.

Hétvégente mindenki csak azt látta, hogy vastag könyvekkel rohangál.

Ez volt az, ami igazán bosszantotta Vegetto-t. Komolyan, nevetségesnek tartotta, hogy az univerzum második legerősebb lénye a szabadidejét könyvek olvasásával tölti.

– Légyszi, csak egy kis harcot kérek! Némi ütögetés, stb.!

– A legutóbbi kis ütögetésünkbe beleremegett a föld, apa! Pan születése óta elég sok dolgom akad. Az adminisztráció totál hülyeségeket vár el tőlem! Itt van például ez a papír, a nagyapja miatt hercegnőnek számít, nem lesz belőle semmi haszna, mégis ki kell töltenem.

– De légysziiii! Csak szeretnélek egyszer motiváltnak látni! Látni rajtad azt, hogy örülsz a harc gondolatától! Harcolhatunk mondjuk a Jupitron-9-en! A levegő lélegezhető, a gravitáció pedig a kétszázszorosa az itteninek! Azt zúzunk szét, amit csak akarunk odaát!

– Mi van? Kétszázszor annyi, mint a Földön?

– Háhh, tudtam, hogy ez felkelti az érdeklődésedet!

– Akkor a gravitációs gyorsulás 1962 m/s2! Nem hiszem, hogy egy szikla vagy homok elbírna ekkora nyomást. Kíváncsi vagyok, miből állhat a bolygó.

– He?

– És hogy lehet a levegő lélegezhető? Az oxigénnek folyékonynak kéne lennie egy ilyen bolygón. Gondolom még így is veszélyes az emberi test számára.

– Miről beszélsz: A légkör rendben van, elég ha ennyit tudsz! Bra nem panaszkodott miatta.

– Mivan? Te kitetted a kislányodat annak a nyomásnak??? Több, mint 25500 Newtont nyomhatott odaát!

(Egy kis feladvány az olvasóknak: kommentben írjátok meg, hány kilót nyomhat Bra egy földi mérlegre állítva? ;) )

– Gohan, amiről beszélsz, annak semmi értelme. Csak annyit mondhatok, hogy Bra és én is egész jól elvoltunk, amikor odamentünk. Annyit tisztán látok, hogy semmi kedved egy komoly harchoz. Sosincs kedved hozzá.

– Hát... Igen, apa. Sajnálom, de tudod, hogy a harc sosem tartozott a kedvenc időtöltéseim közé.

– Tudom. Mégsem harcoltál soha jobban, mint évekkel ezelőtt, mikor szembeszálltál Buu-val. Áhh, tisztán emlékszem arra a napra! A motivációtól teljesen más emberré tudsz válni!

– Hát, gondolom fogalmazhatunk így is. Most indulnom kell. Apa...? Apa, jól vagy?

Vegetto megdermedve állt, ujjai görcsbe szorultak és úgy néztek ki, mintha a karmai lennének.

– Én... öhhmm... Nem, semmi baj. Most megyek. Majd találkozunk, fiam.

És már nyoma sem volt.

Vegetto egy elszigetelt helyen jelent meg a Végső Remény nevű bolygón, ahol a senzukat termesztették. Nem akarta, hogy barátai megérezzék a benne felgyülemlett dühöt és erőt, amit szabadjára akart engedni.

– ÁÁÁÁÁÁHHHHHH! – üvöltötte az ég felé.

Még ha csak egy pillanatig is, de átfutott az agyán a gondolat.

– Hogy juthatott ilyen aljasság az eszembe?!?

– Az öreg Nameknak igaza volt! Mekkora egy seggfej!

A levegő mögötte izzani kezdett, az egész bolygót elpusztítani, de még valami...

– Nem, én vagyok a seggfej! Egy idióta, bunkó!

Nem lett volna elég sérülést okozni neki, sokkal hatásosabb lett volna...

– Egy szörnyeteg vagy! Te csillagharcos szemétláda!

Gohan kislányát túszként fogni a kezében.

– Ez csak egy kósza gondolat volt... Igen, évekig annyira unatkoztam... Csak vágyom már valami igazi kihívásra egyszer az életben, ennyi az egész... Sosem tennék ilyet.

Gohan a második legerősebb lény az egész univerzumban, az egyetlen, aki legalább a közelébe érhet. Még ha nem is változik át szuper csillagharcossá, a Halhatatlan akkor sem nyújtana jó kihívást. Gohan viszont csak ritkán mondott igent a harcra, de amikor mégis, ha a teljes erejét használta is, egyértelmű volt, hogy az is csak barátságos sparring volt a részére. Düh, harag... Igen, ezek kellettek és a szükség érzete, hogy megvédje a barátait, de ezek hiányában Gohan harci szelleme jelentősen lecsökkent.

Ugyan nem tudatosan, de Gohan csak az ereje lényegesen apró részét használta, mikor apja ellen harcolt.

Hogy tényleg harcra kényszerítse, félbe kellett volna tépnie a bolygót, bántania a nejét és a lányát...

– Milyen szörnyű gondolat.

Azt hitte, hogy ezeket az érzéseket már maga mögött tudhatja, erre most egy olyan gondolat suhant át az agyán, ami anno Cell ötlete is volt.

Be kellene számolnia erről a Kaioshin-eknek?

Francokat... ez csak egy futó gondolat volt, amit már a felötlésekor elfojtott. Egyáltalán nem vészes a helyzet. Túl keményen bírálja saját magát.

Chi-chi ragyogott az örömtől, hogy megszületett az első unokája és átvágva a vendégseregen több tányérnyi étellel. Szándékosan elkerült mindenkit, akinek akárcsak egy csöppnyi csillagharcos vér is folydogál az ereiben, hogy a tányérok ne ürüljenek ki olyan gyorsan.

– Pont úgy néz ki, mint te amikor megszülettél, drágám! – mondta Guymao, akinek a tenyere kétszer akkora volt mint a kislány.

Gohan elképzelte gyermekét ugyanabban a ruházatban, amit anyja hordott akkoriban, amit csak képeken látott. Remélte, hogy sosem kell majd olyan páncélzatot hordania.

Goten szélesen mosolygott, ahogy berepült az ablakon, talán kicsit gyorsabban is a kelleténél.

– Tádááá!

Kiáltotta, amint elővette zsebéből a fürkészt, amit Bulma adott neki. Párszor megnyomta rajta a gombot és a szeme elé emelte a kijelzőt anélkül, hogy a fülére rögzítette volna a készüléket.

– Bip, bip, bip... Áh! Ömm, mi? Error: maximum darabszám meghaladva?De... Áh, Piccolo, légyszi ne állj a képbe. Ok, akkor most. Igen, bip, bip, bip, tudjuk. Tehát... Harminckettő! Király, Nem emberi, ebből tudjuk, hogy ha Videl bárkivel is megcsalta Gohant, akkor azt olyannal tette, aki ebben a szobában van jelenleg is!

– Miről beszélsz te kis buta? – mondta Videl elvörösödve. – Nem szégyelled magad? És a kisbabám igenis ember!

– Akkor is alacsony az érték. – mondta Trunks, aki eddigre megérkezett. – Az én hugim sokkal erősebb nála!

– A mi hugunk! – javította ki Goten. – De igazad van, az ő apja az istenek által kiválasztott szuper csillagharcos. Ennél azért lehetne erősebb is! Ja... és... – folytatta, amint meglátta Videl gyilkos pillantását. – az anyja pedig az emberiség legerősebb nője!

– Szerintem, – vetette közbe Krillin, – a születéskori szintünk egyáltalán nem számít. Ha majd kicsit idősebbek lesznek és képesek lesznek kontrollálni az erejüket, akkor tudjuk csak meg igazán, hogy mire képes ez a két kicsi lány.

Mikor Vegetto megérkezett Bra-val a karjaiban, Chi-chi félig töltötte a tányérokat sajt ízesítésű senzukkal.

Kevina, Tien és Lunch lánya

…

…

…

Áh, csak szívatlak, Tien élete végéig agglegény volt.